Feka monoblogja

Már több mint két éve felmerült egy problémája Timurnak, aminek megoldása annyira jól sikerült akkor, hogy azt ajánlotta, publikáljam. Mivel most takarítom a projekt könyvtáramat eljött az ideje ennek kiír(t)ására. Gondoltam kiírom ide az eredményeket, talán más is okulhat és hasznosíthatja a keletkezett eredményeket. Az alábbi szövegek már régen készültek, ezért csak saját felelősségre szabad őket használni. Ha ebben kell segítség, szívesen belemerülök újra. Nem vagyok egy Python guru, csak volt időm ezzel foglalkozni és sikerült a végeredményt tekintve. Ennek megfelelően a kód nem szép kód, nem mintakód. Ne így használd. A futtatásához 3-as verziójú Pythonra van szükség, sajnálom. Valamilyen xml manipulálás nem sikerült a 2.6-os, 2.7-es verzión, rég volt, na.

Az Openoffice (és feltételezem, hogy mindegyik rokona, úgymint a NeoOffice, Libra Office, etc) bekapcsolt változáskövetés esetén, a szöveg automatikus formázásával jelöli a változásokat. Ennek használatával tudja majd legközelebbi megnyitáskor kiemelni a módosításokat. Ez eddig nem is lenne probléma, de miután elfogadjuk a változtatásokat, bár a változtatások stílusai igazodnak az alkalmazott fő stílushoz, ezek az egyedi formázások továbbra is benne maradnak. Később, ha változtatnád a fő stílusaidat, ezek a formázások azokat a változtatásokat már nem követnék.

Ezen automatikus stílusok javítására írtam egy scriptet. A futtatásához Python3-ra van szükség.

Használati útmutató:

1. A doksidról legyen másolat.
2. A doksiban érdemes elfogadni a módosításokat.
3. A doksit ki kell menteni nem optimalizált módon (OOo / Preferences / Load/Save / General / Ne legyen bepipálva a Size optimization for ODF format).
4. A cuccot átnevezni zip-re és kicsomagolni.
5. A scriptet bele kell másolni a kicsomagolt könyvtárba.
6. Futtatni terminal ablakban: ./remove_styles.py
7. Futtatni terminal ablakban: mv newcont.xml content.xml
8. A könyvtár tartalmát (nem a könyvtárat) becsomagolni és átnevezni odt-re.

Voilá.

A script szándék szerint eltakarítja az összes automatikus formattálást, ami a T(karakter stílus) néven szerepel magában a content.xml fájlban. Elvileg lehetne írtani a P(paragrafus) automatikus stílust is, nem tudom, az hogyan jöhet létre. A script egyébként csak ezt a fájlt olvassa és ír egy új newcont.xml-t. Ezzel felül kell írni az eredeti content.xml tartalmát.

Egy TED előadás hatására elhatároztam, hogy saját lakásunkba beszerzek egy halom növényt, amelyek kitermelik az elfogyasztott oxigénünket. Az előadás középpontjában egy olyan indiai irodaház áll, amelyikben a levegő tisztítása teljesen növényekkel van megoldva.

No, nem az ökológiai lábnyom minimalizálása ösztönöz (bár egyet értek az elmélettel), mint inkább egy egészségesebb és gondolkodást frissítő környezet felállítása a belváros közepén. Nyilván trópusi, nagy páratartalmat és rendszeres öntözést igénylő növényeket használtak, és ezeket részletezik is az előadásban, bárki beszerezheti ezek alapján őket. Viszont nálunk (ismerve a növényekről való gondoskodásunk mértékét), nehezen élnének meg. Ezért keresgéltem magyar oldalakon a saját klímánkon élő és igénytelenebb növények után.

Kisebb szomorú eredményű vargabetűk után a következő linket találtam: Még több oxigént kérünk!

Ebben a következő sorrendet állítják fel oxigéntermelő képesség szempontjából:

1. vitorlavirág (Spatiphyllum “Mauna Loa”)
2. szobapáfrány
3. hedera (a NASA kísérletben erdei borostyán)
4. areca pálma (ez szerepelt az előadásban is, ottani latin nyelve Chrysalidocarpus lutescens)
5. scindapsus (ez meg kísértetiesen hasonlít a márványos szobafutókára lefordított, a videoban szintén említett Epipremnum aureum növényre)

Nagyon mindenesetre nem lettem kisegítve, mert mindegyik növény nagy páraigényű. Így ezekkel kell beérnem.